Sváb-Sarok

Hazánk egyik legszebb borvidékén, az Alföld déli részén, csendes környezetben fekszik négy szomszédos sváb település: Császártöltés, Érsekhalma, Hajós, Nemesnádudvar. Az itt lakók büszkék sváb származásukra, őseik a 18. században, a mai Dél-Németország vidékeiről érkeztek a területre. A barátságos települések utcái, házai magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit.
A Sváb Sarok már nagyon régen lakott terület volt, ezt bizonyítják a föld mélyéből rendre felszínre kerülő régészeti leletek. Érsekhalma területén még ma is megtalálható a háromezer éves bronzkori földvár, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványa.
A településekre érve hangulatos pincesorokat találunk, Hajóson látható az Európában egyedülálló pincefalu, amely a Sváb Sarok épített öröksége, de Császártöltés és Nemesnádudvar pincesorai is különleges élményt nyújtanak az idelátogatóknak.
Számos borfesztivál várja az idelátogatókat minden évszakban, ugyanakkor a Sváb Sarok nem csupán a borok miatt érdemes a figyelemre: gasztronómiai értékei és az aktív turizmus egyre bővülő lehetőségei miatt is érdemes több napra terveznünk látogatásunkat.

A sváb sztori

Bács-Kiskun megye története szorosan összefonódik a svábok történetével, akik a 18. és 19. században költöztek el a mai Magyarország területére.
Az első sváb telepeseket Eperjesről és környékéről telepítették át a Dunától délre fekvő területekre a Habsburg Birodalom által tervezett betelepítési program keretében.
A Betelepítési Bizottság először Kecskemétre és környékére küldött svábokat, majd sorra következtek a környező falvak. Az első telepesek nagyobb csoportjai kis földrajzi egységként lépnek fel azután, hogy az egykori megyék (Pest, Esztergom, Nyitra és Trencsén) kataszterei alapján felmérték a kijelölt területeket.
A svábokat elsosorban gazdasági és katonai érdekek miatt telepítették a területre, hogy befolyásuk segítse a magyar állam és a birodalom közötti
kapcsolatokat. A telepeseknek nehéz volt elindulni az őshazájukból, de a betelepítés reménye sokakat vonzott. Az új hazában a svábok számára 13 000 hold területet hagytak ki, ezen kívül az állam még semmis javakat is adományozott nekik, mivel nagy volt a szükség az egyenletesen elosztott összefoglaló földekért.
Az itt telepedett svábok igazán szorgalmas mindenben, és gyorsan alkalmazkodtak a magyar nyelvhez, kultúrához és életmódhoz. A svábok a Kiskunsági puszták széli falvakban telepedtek le, ahol megkezdődött a mindennapok küzdelme a természettel és a még fiatal állammal. A sváb telepeseknek is szorgos dolgos életükkel kellett keresniük kenyerüket, ahogy a helyi lakosságnak is. A svábok hagyományai, nyelvük és kultúrájuk azóta is folyamatosan jelen vannak Bács-Kiskun megye életében. A svábok ugyan az első évtizedekben idegenként léptek be az itteni falvakba, de az ido múlásával teljesen beolvadtak a magyar vidék életébe. Ma már csak kevesek maradtak a svábnak is nevezett német nyelvterületen, de életterükben hagyományaik és
kulturális értékeik tovább élnek.

Császártöltés

Az élet sváb oldala

Magyarország egyik legszebb településeként emlegetik a patinás kis sváb települést, Császártöltést. A nemzetiségre jellemző rendezettség, tisztaság hamar feltűnik az átutazónak. De időzni is érdemes a különleges pincefaluban, ami egyedülálló hangulatot kölcsönöz a település mindennapjainak. Érdemes egy kellemes sétát tenni a Főkáptalansori pincék, a Káposztáskerti pincesor, a Kis-sori pincék, a Vidám-sori pincék vagy az Erzsébet utcai pincesor környékén. A régi idők hívogató üzenete szűrődik a kis pinceablakokból, egy-egy helyre a gazda is jó szívvel invitál egy borkóstolásra.
A löszpartba vájt pincék egyenletes hűvöse biztosítja ma is a borok kiváló tárolását. A legtöbb pincét téglával boltívezték, de találni még olyan belső teret, ahol megmaradt a löszfal. Hosszúságuk változó, a legtöbb pince 15-20 méteres, melyek elé jellegzetes présházat építettek.
A helyiek vendégszeretete is messze földön híres. A látogató dúskálhat a finomabbnál finomabb ételekben, kiváló borokban és kényelmes szálláshelyek marasztalják a vendéget. Itt egyszerre érezheti magát az ember az Alföld végtelenjének és a dombok ölelésének társaságában, hiszen a mintegy ötven méteres szintkülönbség változatossá, izgalmassá teszi a tájat.
Erdők, folyók, tavak teszik széppé a falu körül a túrákat, a Vörös-mocsár az egyik legkedveltebb kirándulóhely. Az 1744-ben regnáló Patachich Gábor kalocsai érsek, bizonyára maga sem gondolta, hogy az Ulmtól délre fekvő településekről ide telepített 50-60 család évszázadok jövőjét jelentő biztos alapot tesz le, vitathatatlan érdemeket szerezve a szőlőkultúra fellendítésében.

Látnivalók Császártöltésen

Érsekhalma

Kézen fogva a természettel

Érsekhalma a nevében hordozza a múltját. A 160 éves település története egészen az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza, amikor is a kalocsai érsekség birtokaként Hild-puszta néven volt ismert. Az érsekhalmi majort Kunszt József kalocsai érsek építtette 1856-ban. A településen az állattenyésztés, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztés jelenti a gazdaság alapját.
Festői környezet veszi körül Érsekhalmát, hiszen a falutól délre a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság erdői húzódnak. A község hildpusztai területén található a háromezer éves bronzkori földvár, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványa. A földvár környezete nemcsak a természetjáróknak jelent kellemes kikapcsolódást, de kiváló alkalom az elcsendesedésre, a meghitt pillanatok megélésére is. Érsekhalma a túrázók kedvence is, hiszen itt halad át az Alföldi Kéktúra útvonala, amely Európa első számú hosszú távú turistaútja. Azok pedig, akik kikapcsolódásként egy kellemes kerékpározásra vágynak, Érsekhalmáról egészen Hajósig elkerekezhetnek. A Hajósszentgyörgyi Erdészeti Erdei Iskola nemcsak a régió iskolásai számára biztosít magas szintű természetvédelmi szemléletformálást, hanem ökoturisztikai helyszínként kiváló célpont a pihenni vágyók számára is.
Az érdeklődők a település tájházában tekinthetik meg az ősök hagyatékait, eszközeit, közülük ma már sok muzeális darabnak számít. A tájház közösségi térként is szolgál, hiszen az itt élők szívesen sütnek, főznek együtt. A népi kultúra és a közösségépítés találkozásának színterei ezek a rendezvények, amelyekre jó szívvel várják a látogatókat.

Látnivalók Érsekhalmán

Hajós

Hideg pincék, forró kemencék

Hajós kisváros a Duna-Tisza közén, a Sárköz és a Felső- Bácska határán. A bor- szőlőkultúra mellett hírnevét Hild-díjas városközpontjának, a néhány éve felújított érseki kastélyának, és a világ legnagyobb pincefalujának köszönheti.
A település alaptói a Fekete-erdő tájáról, Wittenbergből érkeztek annak idején. A legenda szerint hazájukat semmi áron nem akarták elhagyni. Csak úgy adták rá a fejüket, ha a Szűzanya is velük jöhet – a Máriának emelt templom ma kedvelt zarándokhely, amely kapcsán rengeteg csoda legendája kering a köztudatban.
A hajdan érseki város rengeteg tárgyi emléke, értéke mellett, a sváb kultúra gyökereit féltve vigyázó, vendégszerető hajósiakkal is büszkélkedhet.
A barokk stílusú érseki kastély népszerű turisztikai látványosság. Méltósága a múlt és a jelen kulturális életének lenyomata, építészeti remekmű, amit múzeumként mutatnak meg a nagyvilágnak.
A hajósi pincefalu pedig önmagáért beszél. Örökre rabul ejti az embert, ha egyszer is megállt ott akár egy rövid pihenőre, akár egy borkóstolóra, vagy a híres rendezvények valamelyikén, mint az évente 5 alkalommal megrendezett Pincenyitogatók, az Orbán-napi borünnep vagy a Vince-napi vesszővágás. A pincefaluba nem lehet úgy betérni, hogy ne csalogatna egy-egy borosgazda a Hajós-bajai borvidék kiváló nedűivel. A látványnak is ritkaságnak számító Pincefalu nem csak Európában, de a világon is egyedülálló, melyre méltán büszke Bács-Kiskun Vármegye is.

Látnivalók Hajóson

Nemesnádudvar

Ide a nyugalom is pihenni jár

A 18. század első felében ide vándorolt magyarok, szerbek, szlovákok, illetve az 1724-tol a Rajna mellől, a mai Baden-Württemberg tartományból hajón érkező – a község arculatát meghatározó – német ajkú telepesek vélhetően megelégedéssel tekintenének ma végig Nemesnádudvaron. A település barátságos utcái, házai magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit, az utca embere pedig hamisítatlan vendégszeretettel fogadja és kalauzolja az érkezőt. Mert látnivaló akad bőven!
Az egymás mellett szorosan épült „meseházak”, a sváb pincék, illetve présházak fenséges borokat rejtenek. Ha egy pinceajtó nyitva van, az annak a jele, hogy bátran betérhetünk, és számíthatunk arra, hogy a gazda szívesen ad egy pohárka kóstolót munkája gyümölcséből.
A gyönyörű belső térrel rendelkező, Kuczka Mihály által festett freskókkal ékesített katolikus templom előtti patinás teret rendszeresen benépesítik a látogatók. Június első hétvégéjén, a nemzeti összetartozás jegyében rendezik a pincesoron a Nemesnádudvari Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivált, mely több ezer vendéget vonz. A Szent Mihály Napi Újbor Ünnep pedig minden év szeptember utolsó hétvégéjének nagy eseménye. Ezeken kívül szinte minden hónapban van valamilyen borhoz, helyi hagyományokhoz, gasztronómiához köthető, különleges program, amelyre érdemes ellátogatni. Az élményekkel megelégedett vendég pedig, ha úgy tartja kedve, a település autentikus pinceapartmanjaiban vagy akár a négycsillagos Katarina Birtokon is megszállhat. A pincefaluban tett séták alkalmával a Bormúzeum mellett nem lehet elkerülni Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának Bor Bagoly pincéjét sem, amely a vármegye borainak népszerűsítése mellett turisztikai információs pontként is szolgál.

Látnivalók Nemesnádudvaron